Adventi elmélkedések 1. nap
Egy kagyló
Négy-öt éves lehetek, uszadékfákat kötözök össze spárgával, ráülök a tutajra, és megyek befelé a vízen. Érzem, hogy fenntart az a valami, amit csináltam. Volt az az erő, amit addig nem ismertem. Nem tudtam arról az erőről. A parttól néhány méterre éreztem meg, egyszer csak tudtam, hogy ez valami olyan mozgás, amely nem vesz tudomást rólam. Ha nem lennék, ugyanígy sodorna valamit.
Vagy ha nem lenne semmi, amit vihet, az sem számítana. Önmaga lenne, mindegy neki. Akkor úgy döntöttem, nem szólalok meg többé. Nem szólok senkihez, mert nem érdekel senki és semmi, ami nem olyan, mint ez az erő. Kérdeznek valamit, nem válaszolok. Aki hozzám szólt, abban nem volt meg ez az erő. Csak abban láttam, ami nem ember. Úgy látszik, nem kell feltétlenül embernek lenni. Mert a kagylók például olyanok. Bennük megvan az, ami miatt újra megszólalnék. A kagylók szavakat írnak az iszapba. Ha egy kagyló kérdezne valamit, válaszolnék.
Györffy Ákos - Havazás Amiensben
Evangéliumi részlet: (Zsolt. 111,2-4.)
Nap elejére:
Mi vagyunk az agyag, te a mi formálónk: kezed alkotása vagyunk mindannyian” ( Iz 64,7)
A Te formáló kezed érintését add éreznem, Uram.
Nap végére való visszatekintés:
Elcsöndesedem... Tudatosítom, hogy Isten jelenlétében vagyok.
Felidézem az eseményeket...
Miben éreztem ma erősnek magamat? Hogyan működött az Úr? Hálát adok neki.
Hálát adok az egész napért.
Mi következik még ma, holnap? Uram, hogyan szeretnéd, hogy tovább menjünk?
Videó:
https://www.youtube.com/watch?v=x-cp-o6ED_w
Adventi elmélkedések 2.nap
A pásztor
Jonatán a reggeli köd leszálltával ébredt. Az este megrakott tűz már kialvóban volt, de Noé, a pásztorkutya teste melegen tartotta gazdáját a dunyha alatt. A birkák még egymáshoz bújva szuszogtak. A pásztor a parázsra helyezte a vizes kancsót, majd nagy gondossággal elkészítette a kávét. Ahogy a forró víz elegyedni kezdett a kávéval, az illatata elkúszott Noé orráig, majd a birkákéig. A kutya menetre készen felkelt, majd Jonatánnal szinte egyszerre nyújtóztak, fejüket az ég felé emelve. A félig kék és fekete égbolton egyszerre csillant vissza szemükbe egy ezüstösen ragyogó fényes csillag. Tekintetük percekig az égitesten ragadt, mintha ilyet még nem láttak volna.
Nap elejére:
Ahogyan a pásztor is én is próbáljam ma a tekintetemet egy pontra lehetőleg egy fára, virágra, állatra irányítani pár percig. Nem gondolkodni, elemezni, egyszerűen csak szemlélni azt.
„Isten azokat is, akik Jézusban hunytak el, Vele együtt feltámasztja” (1Tessz 4,13-18)
Jézusban élni, Jézusban halni meg, Jézussal támadni fel...
Nap végére:
megállok…elcsendesedem…teret engedek Istennek…
Sikerült e a szemlélődés?
Voltak-e ma apró pótcselekvéseim?
Bocsánatot kérek, ha nem akartam valamivel szembenézni…
Hálát adok, hogy útvesztőimben is felfedezem az Urat…
Most mire késztetsz, Uram?
Feladat: Hívj fel egy rég nem látott, halott barátot,barátnőt csak úgy,és kérdezd meg hogy van!
Videó:
https://www.youtube.com/watch?v=qNf4bV4FYjE
Adventi elmélkedések 3.nap
A Király
Szolgák sürögtek-forogtak a vacsoravendégek körül. Gáspár izgatott volt. Két másik birodalom királyaival készült megkötni kereskedelmi egyezségét. Az uralkodók messzi földről, karavánnal érkeztek. Hatalmas volt a zsivaj a palota étkezőjében. Az egyezség megszületett. A másik két király feltételként azt szabta, hogy szeretnék ők is vendégül látni Gáspárt saját otthonukban, és kérték, tartson velük a karavánnal. Nem utasíthatta vissza az ajánlatot, pedig felesége gyermeket hordott szíve alatt, és születésének napjai meg voltak számolva. Gáspár álmot látott aznap éjjel, melyben egy gyermek jelent meg nagy fényességben. Kezével az ég felé mutatott. A király riadtan ébredt az éjnek közepén és látta, hogy telihold van, de egy szokatlan jelenséget is észrevett: egy csillag erősen vibrált a messzi távolban.
A nap elejére:
Figyeljem meg a mai napomban, lesz e olyan amikor illendőségből megcsinálok valamit, amit igazából nem szeretnék. Tegyem fel magamban a kérdést, miért teszem ezt, mi indít meg rá, esetleg benne van e Isten a döntésembe?
Zsolt. 45. 5-6:
„Szállj síkra a hűségért, alázatért és igazságért! Feszítsd a húrt az íjadon, mely fenyegetővé teszi jobbodat!
Hegyes a nyilad, lám, népek hullanak el előtted, a király ellenségeit elhagyja erejük.”
Nap végére:
Elcsöndesedem... Tudatosítom, hogy Isten jelenlétében vagyok.
Felidézem az eseményeket...
Mire jutottam a mai nap forgatagában a reggel feltett kérdéseimmel?
Melyek voltak azok a jó meglátások, amelyek megmozgattak? És belőlem mit hoztak elő?
Feladat:
Légy ma akkor is kedves pároddal, amikor igazán nehéz, csináld mindezt szeretettel!
Videó:
https://www.youtube.com/watch?v=HdcGkPNY1yk
Adventi elmélkedés 4. nap
József és Mária
Mária izgatottan fürkészi férje tekintetét: vajon tényleg erre a hosszú útra vállalkoznak ilyen állapotban? Nagyot sóhajt. Megnyugszik. Bízik férje döntésében, és megnyugtatja, amit álmában látott. Hiszi, hogy az Úr vigyázni fogja lépteiket. Bort és vizet tölt a munkából hazatért fáradt emberének a kedvenc kancsójába és felszolgálja neki. József izzadt arcát megtörli, belekortyol a finom nedűbe és meleg mosollyal néz szerelmére. Mária szeme bíztató csillagként ragyog vissza rá.
A nap elejére:
Ha a mai napodban nehézséget tapasztalsz meg, vagy nem tudsz valamiben dönteni, csak egy pillanatra add ezt oda Istennek, ne görcsölj, engedd hadd vigye Ő, veled együtt!
„Itt van az Úr, benne reménykedtünk: vigadjunk és örüljünk!” (Iz 25,6-10a)
Add Uram, hogy jelenlétedből merítsem örömöm.
Nap végére:
Elcsöndesedem... Tudatosítom, hogy Isten jelenlétében vagyok.
Tekintsek vissza, hogy sikerült a mai reggeli tervem!
Ma az volt-e az örömöm, hogy az Úr itt van, velünk van?
Hálát adok a mai napért és a mai nap tanulságaiért!
Miben erősítesz most meg Uram?
Feladat:
Bízz rá párodra valamit úgy, hogy nem szólsz most bele, hagyd szabadon!
Videó:
https://www.youtube.com/watch?v=_MZ4eFEP9pg
Mikulásra J
https://www.youtube.com/watch?v=VwJ66adzagM
Adventi elmélkedés 5. nap
Pásztorút
Jonatán a jobb legelő reményében útnak indult. Már két napja, hogy úton volt a nyáj. Mindenki fáradt volt, de reménytelien szelték a kilométereket. Esténként megálltak pihenni, ilyenkor előkerült a tarisznyából a furulya és a lélekből az imádság. Noé az eget ugatta. A pásztor feltekintett az égre és még mindig látta a két nappal ezelőtti éjszakán oly nagyon ragyogó csillagot, mintha az égitest őt követné. Elszenderedtek. Álmában egy hatalmas zöld völgyben járt, ahol végeláthatatlan mezőt látott, tarka virágokkal, és meleg szél fújta illatokat érzett.
A nap elejére:
Mai napomban figyeljem meg, hogy mi zajlódik le bennem, amikor úton vagyok. Milyen várakozásaim vannak? Idegesen teszem meg az utat, vagy nyitott vagyok út közben a természet felé? Észre veszem e a szépséget? Tudok e rácsodálkozni az apró dolgokra?
„“A keresztények úgy élnek hazájukban, mint jövevények; mindenben részt vesznek, mint polgárok, de minden elviselnek, mint idegenek; bárhol, idegenben is otthon vannak, de minden haza idegen számukra… Testben vannak ugyan, de nem a test szerint élnek. A földön vándorolnak, de a mennyben van polgárságuk.” (Diognetoszhoz irt levél)
Nap végére:
Megállok… elcsendesedem… Isten jelenlétébe helyezem magam
Visszaemlékezem, hogy milyen volt úton lenni akár a munkába akár hazafelé, akár a gyerekekért. Melyiket töltött el örömteli várakozással, melyik nem?
Hálát adok az egész napért! Mi következik még ma, holnap? Uram, hogyan szeretnéd, hogy tovább menjünk?
Feladat:
Hívd fel párod gyerek figyelmét egy-egy apró csodára!
Videó:
https://www.youtube.com/watch?v=0B3wEAN04OE
Adventi elmélkedés 6. nap
A Király útja
Nappal izzasztó hőség, éjjel vacogó hideg. Gáspárnak csak a családja járt az eszébe és leendő vagy már megszületett gyermeke. Nem zavarta se a meleg, se a szomjúság és az éjszakai lehűlés sem, csak Ők jártak a fejében. Most csak az éltette, hogy viszont láthassa családját. A többiek jókat tréfálkoztak, próbálták felvidítani, de mosolya nem tudott őszinte lenni. Haladtak tovább, a csillag még mindig fényesen ragyogott esténként a messzi távolban.
Nap elejére:
Próbálj meg ma szeretettel gondolni párodra, munka közben, vagy ha épp otthon várod őt. Idézd fel magadban, mik voltak azok a tulajdonságok, amiért párodat választottad!
„A törvény tökéletes teljesítése a szeretet” (Róm13,8-10)
Szereteted irányítsa lépteimet, Istenem.
Nap végére:
Megállok, elcsendesedem, teret engedek Istennek
Tekints vissza a legjobb pillanataidra a napodban!
Hálát adok mindazért, amiben a szeretetnek engedelmeskedtem…
Szeretet lelke, most mire késztetsz?
Feladat:
Küldj egy kedves sms-t ma párodnak nap közben!
Videó:
https://www.youtube.com/watch?v=h15G9OdV-ZU
Adventi elmélkedés 7. nap
József és Mária az úton
Nábál a számár örömmel cipeli Máriát, meg se kottyan neki a súlya. Azért, hogy kíméljék Mária is sokszor gyalogol, többször megállnak pihenni, ilyenkor a szamár is nagyot szusszan. Az elemózsia már fogytán, de talán még kitart a nagy út végéig. József szépen vezeti a családot, nem könnyű az út, de mégis van bennük valamiféle örömteli várakozás. Mindketten az álomra gondolnak, és bíznak az angyal szavában.
Nap elejére:
Félelmeink néha elterelik a figyelmünket a lényegesről. Figyeljük meg a mai napban mi az amitől tartunk, valós e ez a félelem, rá tudjuk e bízni Istenre?
„Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened! Megerősítlek, meg is segítlek, sőt győzelmes jobbommal támogatlak.” (Iz 41,10)
Nap végére:
Elcsöndesedem... Tudatosítom, hogy Isten jelenlétében vagyok.
Isten feltétel nélkül szeret engem, és mindenütt körülölel jelenlétével. Hol éreztem ezt ma?
Feladat:
Öleld meg egy barátodat vagy párodat tiszta szívből!
Vagy imádság: https://www.szepi.hu/irodalom/vallas/tima/tima_543.html
Videó:
https://www.youtube.com/watch?v=PFEzZ_zPcWQ&index=4&list=PLi7R80OHX-5aZeetHk1sUIMVqr5HZqDOe
Adventi elmélkedés 8. nap
Veszélyben a nyáj?
Jonatán miután megtalált egy remek, kincset érő itató helyet, naplementekor beterelte a kövekkel és tüskékkel megerősített karámba a nyájat, s mint élő kapu feküdt keresztbe a bejáratánál. Éjszakára maga mellé készítette parittyáját és szöges botját. A gabócák is kezdtek elcsendesedni. Az éjszaka közepén a Noé veszettül ugatni kezdett. A hold fényében két emberi alak tűnt fel a bejárattól nem messze, Jonatán felkapta a parittyát és feltápászkodott.
Nap elejére:
Gondoljuk át mi mivel és hogyan övezzük fel magunkat a kísértésekben, vagy igyekszünk megelőzni azt, elkerülni a felé vezető alkalmat?
Vegyétek fel tehát Isten fegyverzetét, hogy ellenállhassatok a gonosz napon, s megállhassatok, mert mindent megtettetek. Úgy álljatok tehát, hogy derekatokat övezzétek fel igazságossággal, s öltsétek magatokra a megigazulás vértjét! Lábatok saruja legyen a béke evangéliumának hirdetésére való készség.Mindezekhez vegyétek a hit pajzsát, amellyel kiolthatjátok a gonosz minden tüzes nyilát. Vegyétek fel az üdvösség sisakját is, és a Lélek kardját, vagyis az Isten igéjét. Mindenkor esedezzetek a Lélekben, minden imádságban és könyörgésben, s őbenne virrasszatok teljes állhatatossággal könyörögve az összes szentért, és értem is, hogy Isten adjon nekem szavakat, amikor megnyitom ajkamat, hogy bátran hirdessem az evangélium titkát, aminek hírnöke vagyok a bilincsekben is; hadd beszéljek bátran, amint kötelességem. (Ef 6,13-20)
„Eddig még csak olyan próbatétel ért benneteket, ami minden más embert is előbb-utóbb elér. Isten azonban hűséges, nem fogja megengedni, hogy túl nehéz megpróbáltatás érjen benneteket. Sőt, amikor a próbatétel kellős közepén vagytok, utat nyit nektek, hogy kiszabaduljatok belőle. Így ki fogjátok bírni a megpróbáltatást.”
(1 Kor 10,13 WBTC)
Nap végére:
Elcsöndesedem, Tudatosítom, hogy Isten jelenlétében vagyok,
Felidézem az eseményeket; volt e a mai napban valamiféle kísértés? Hogyan reagáltam rá? Tudtam e esetleg ettől fejlődni valamiben?
Feladat:
Próbálj meg ma lemondani egy olyan dologról, ami neked nehezen megy, vagy tégy valami jót valakivel!
Elmélkedés:
http://bibliakor.network.hu/blog/biblia-kor-hirei/kisertes-korlatai-es-a-szabadulas
Videó:
https://www.youtube.com/watch?v=6zYo6d7_EUQ
Adventi elmélkedés 9. nap
A Király reménye
A karaván lassú, de biztos lépésekben indult újra és haladt a következő szeráj felé. A forró szél most hátulról fújta a karavánt, így kissé könnyebben haladtak. A távolban egy közeledő fekete pont látszott. Gáspár nem volt biztos benne, hogy ez egy ember egy lovon vagy csak délibáb. Vibrált a meleg a levegőben, a pont egyre csak közeledett. Egy fekete lovas küldönc volt az. Levelet hozott. Gáspár izgatottan várta és remélte, talán a családról és a gyermekről jött hír. Az üzenet azonban nem hozzá érkezett. Kissé elszomorodott. Míg este a többiek a tűznél beszélgettek és énekeltek, Gáspár imába kezdett, kitartóan mormolta Istenéhez a fohászokat.
Nap elejére:
Mit remélünk, mire vágyakozunk? Hogy érint minket, ha nem úgy sikerülnek a dolgaink, ahogyan azokat elterveztük? Elcsüggedünk, segítséget kérünk, haragosak leszünk?
Róm 5, 3-5
„De nemcsak ezzel, hanem még szenvedéseinkkel is dicsekszünk, mert tudjuk, hogy a szenvedésből türelem fakad, 4a türelemből kipróbált erény, a kipróbált erényből reménység. 5A remény pedig nem csal meg, mert a nekünk ajándékozott Szentlélekkel kiáradt szívünkbe az Isten szeretete.„
Nap végére:
Megállok, elcsendesedem, teret engedek Istennek
Visszagondolok a mai napomra. Volt e olyan dolog, amit elterveztem a mai nap de nem sikerült? Elcsüggedtem? Folytattam e a küzdelmet, kerestem rá más megoldást? Megláttam a problémába a lehetőséget? Át tudtam e ezt adni Jézusnak?
Videó:
https://www.youtube.com/watch?v=ZtDW0oepPKw
Feladat:
Bíztass valakit, akiről úgy látod, hogy fárad vagy szomorkodik!
Adventi elmélkedés 10. nap
Találkozás
Ahogy a család menetelt, mellette egy fekete lovas porzott el, Nábál megijedt, de teste meg sem rezzent, féltve vigyázta a rajta ülő várandós Édesanyát. Minek így rohanni - gondolta Nábál,- így vagy úgy de mi is odaérünk, ahova kell.
A lovas, ahogy sebesen elhaladt mellettük, elegánsan visszafordult, majd lehúzta ajkáról a turbánt és odaszólt:
- Merre tartotok? - József felnézett és elmosolyodott, majd így szólt – Betlehembe.
- Vizetek ételetek van e? kérdezte a lovas.
- Köszönjük, felkészültünk, ismerem a járást, nem messze innen van egy kút, ott te is meg tudod itatni lovadat! – közben Máriára nézett és megpaskolta a szamár hátát.
A lovas biccentet és továbbnyargalt!
Nap elejére:
Minek úgy rohanni? Sietnek az autósok, pedig a pirosnál neki is meg kell állni. Sokszor feleslegesen kapkodunk csak, hogy túl legyünk dolgokon, vagy bebizonyítsuk, hogy mi gyorsak vagyunk? De ki a bölcs?
Péld 12,15 „A bolond helyesnek tartja a maga útját, a bölcs pedig hallgat a tanácsra.”
Nap végére:
Elcsöndesedem, tudatosítom, hogy Isten jelenlétében vagyok.
Hálát adok a mai napért. Felidézem azokat a döntéseimet, amikben ma okosnak bizonyultam. Meg tudtam e állni, a hirtelen cselekvés helyett, kértem e Isten tanácsát egy-egy döntésem előtt?
Videó:
https://www.youtube.com/watch?v=zVI_zharS5Y
Feladat:
Próbálj meg ma a napodba beiktatni egy sétát, ha pároddal teszed, tegyétek ezt csendben, csak szemlélődjetek. Vagy menj ma arra, amerre még nem jártál, lépj ki 10 percre a monotonitásból!